A TSZSZ létrehozásának célja
A jogalkotó még a 2013. évi XXXIV. törvénnyel hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ), amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő olyan szervezet, amely igazságügyi szakértői tevékenységet végez a kivitelezések vonatkozásában. A TSZSZ létrehozásának kifejezetten az volt a célja, hogy a kivitelezési szerződések teljesítése során kialakuló jogvitákban közreműködve megakadályozza a lánctartozások kialakulását, hozzájáruljon a jogviták gyors megoldásához.
A TSZSZ alapvetően azokban az esetekben működik közre, amikor egy kivitelezési szerződés teljesítésével kapcsolatban vita alakult ki, így különösen, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg. Ilyen esetekben az érdekelt kérheti a TSZSZ-től, hogy készítsen szakvéleményt. Fontos kiemelni, hogy a TSZSZ csak akkor jár el, ha a felek között van írásbeli szerződés, ennek hiányában nem fogadja be a kérelmet.
TSZSZ eljárás kezdeményezése
A TSZSZ eljárás iránti kérelmet elektronikusan kell benyújtani a megfelelő űrlap kitöltésével és a kapcsolódó dokumentumok feltöltéséve a TSZSZ online felületén
A TSZSZ eljárásának a díja a vitatott bruttó érték 3%-a, de legkevesebb 200.000.-Ft, maximum 2.000.000.-Ft. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
A beadott kérelmet a TSZSZ megvizsgálja, és első lépésként annak befogadhatóságáról dönt. A kérelem befogadása esetén, az érintett szakterületek ismeretében kerül kijelölésre az ügyben eljáró háromtagú szakértői tanács. A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a beadott dokumentumok, valamint jellemzően a felekkel közösen megtartott helyszíni szemle alapján végzi el és készíti el a szakvéleményét 30 nap alatt, amely határidő egyszer 30 nappal meghosszabbítható.
A TSZSZ szakvélemény jelentősége
A TSZSZ szakvéleménye egy bírósági eljárásban ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. Amennyiben a TSZSZ szakvéleménye alapján a vitás helyzetet nem sikerült rendezni, úgy a kérelmező 60 napon belül peres eljárást kezdeményezhet.
Az ügyben eljáró bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendeli a TSZSZ szakvélemény által meghatározott összeg bírói letétbe történő helyezését, amennyiben azt a felperes kéri. Ez azt jelenti, hogy az alperesnek már a per kezdetén meg kell fizetnie a vitatott összeget, igaz ugyan, hogy nem a felperesnek, hanem csak bírói letétbe, de a rendelkezését elveszíti ezen összeg felett, ráadásul az nem is kamatozik. A jogalkotó ezzel az intézkedéssel kívánt egy olyan helyzetet előidézni, ami jogvita minél hamarabb történő megoldására ösztönzi a feleket.
A kialakult bírói gyakorlat szerint a TSZSZ szakvéleményét a bíróság az arra alapított ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása körében érdemben nem vizsgálhatja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a TSZSZ egy meghatározott összeg megfizetését jogosnak tartja, akkor a bíróság ezen összeg bírói letétbe utalását mérlegelés nélkül köteles elrendelni.
A jogalkotó kiemelt fontosságot tulajdonított ezen perek gyors befejezésének, így a bíróság ilyen ügyekben soron kívül jár el, rövidebb határidőkkel.
Ezzel együtt a gyakorlatban nem ritka, hogy ezen perek is évekig elhúzódnak. Az ilyen eljárásokban általában bonyolult szakkérdések merülnek fel. A TSZSZ által készített szakvélemények a 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott formátumban készülnek el, amely egy rövidített, leegyszerűsített formátum, amelyből nem állapítható meg megfelelő részletességgel, hogy az eljáró szakértők mi alapján jutottak el a végkövetkeztetésükig. Ráadásul a bírósági eljárásban számos olyan részletkérdés tud felmerülni, amelyek nem képezték az alap TSZSZ eljárás tárgyát.
A törvény 2024. november 1-ei hatállyal módosításra került azzal, hogy ezekben a perekben kizárólag olyan követelés érvényesíthető, amelyre a TSZSZ szakvéleménye kiterjed. Ezt a szabályt szintén a perek gyorsítása érdekében vezették be, hogy ne lehessen a pereket olyan kérdésekkel elhúzni, amelyekre a TSZSZ eljárása nem terjedt ki.
Bankgarancia lehívás jogosságának vizsgálata
A TSZSZ az indokolatlan, vagy túlzott mértékű bankgarancia lehívások megakadályozása érdekében a jogszabályban meghatározott mellékkötelezettségek érvényesítésének (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás) jogosságát is vizsgálhatja.
Ilyen tartalmú kérelem esetén a TSZSZ jelzi garancia adó pénzintézet, illetve biztosító felé a kérelem beadását, amely ennek alapján az eljárás idejére felfüggeszti a lehívás kifizetését. A szakértői tanács a beadott dokumentumok áttanulmányozása és a felekkel közösen megtartott helyszíni szemle alapján hozza meg a szakértői véleményét. A TSZSZ szakértői véleménye ilyenkor abban a kérdésben foglal állást, hogy a garancia lehívása mennyiben indokolt.
